A takarmányfű-keverékek nyár végi vetéséről

A mezőgazdasági takarmányfű-keverékeket, köztük a kimondottan legelők vagy kaszálók telepítésére összeállított keverékeket, hasonlóan a többi pázsitfüvet és pillangóst tartalmazó keverékekhez, tavasszal és nyár végén is vethetjük. Az elmúlt évek során már a területek többségét az év második felében vetették, jellemzően augusztus közepétől szeptember dekádjáig. Összességében sokkal kisebb kockázattal és több előnnyel jár a tavaszi vetéshez képest a nyár végi telepítés.

A takarmányfüvekről…

Ősszel sokkal kevesebb gyom kel, és azok nagy része a téli fagyokkal ki is pusztul. Általában a talaj vízháztartása is kedvezőbb állapotot mutat, tavasszal könnyebben belecsúszhatunk egy hosszabb száraz, aszályos periódusba. Ez főként akkor igazán veszélyes, ha egybeesik a gyökérváltással. További előnye még a nyár végi, kora őszi gyepvetésnek a kiegyenlítettebb fejlődés. A takarmányfű-keverékeket alkotó pázsitfüveknek nyugalmi időszakra és enyhe hidegre van szükségük, hogy a megfelelő termőképességük kifejlődhessen és az első termőévben megfelelő termést is adjanak. Noha nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de érdekességképpen megemlíthetjük, hogy tavaszi telepítést követően magszárat sem fejlesztenek, ezért magfogási lehetőséget is csak a következő évben adnak. Ez főként a fűmagtermesztésnél lehet érdekes.

Összességében a nyár végi, kora őszi telepítés a legbiztonságosabb

Telepítésük

Az őszi telepítésnél fontos viszont, hogy ne engedjünk túlságosan az egyre melegebb október csábításának. Ha túl későn vetjük el a takarmányfű-keverékünket, akkor a friss telepítés kipusztulhat. Fontos, hogy a gyökérváltás időszaka ne essen egybe a komolyabb talaj menti fagyok beköszönésével. A csíragyökérzet elhalása után kifejlődő mellékgyökérzet már jól tűri a hideget, arra semmilyen hosszú távú káros hatással nincs a hidegre forduló időjárás. A gyökérváltás a tavaszi (aszály) és az őszi (fagyok) vetésnél is az egyik legkritikusabb periódus. Vetés után, fajtól és fajtától függően, 6-8 hétig tart ez a rendkívül érzékeny időszak. Összességében a nyár végi, kora őszi telepítés a legbiztonságosabb. Fontos a megfelelő magágy-előkészítés és a vetés. Az ideális vetésmélység 1–2 cm, a vetés utáni hengerezést minden esetben csak javasolni lehet.

Tavasszal könnyebben belecsúszhatunk egy hosszabb száraz, aszályos periódusba

A takarmányfű-keverékek összeállításánál több szempontot kell érvényesíteni egyszerre. Fontos körültekintően megválasztanunk a telepítendő vetőmagkeveréket, mert jó minőségű takarmány csak a minőségi kritériumoknak megfelelő növényekből lehet. A telepítendő keverék összeállításánál a termőhely ökológiai adottságait, az adott állatfaj és fajta igényeit és hasznosítási típusát kell figyelembe venni. A legelők általában 60% aljfüvet, 20% szálfüvet és 20% pillangóst tartalmaznak. A kaszálók általában szálfüvek mellett egy kis pillangóst tartalmaznak, a fehérjetartalom növelése érdekében. A kettős hasznosítású rétek ideális összetétele: 20% aljfű, 60% szálfű, 20% pillangós. A pillangós komponensek növelik az adott terület hozamát, a legelőkeverékekben leggyakrabban a szárazságtűrő szarvaskerepet vagy a nedves kitettséget kedvelő, de a taposást jól tűrő fehérherét és vörösherét használják. A kékvirágú lucerna inkább a kaszálókeverékek pillangós alkotóeleme.

A gyepek között a jellemzően szárazabb fekvésű és kisebb hozamú legelők sokszor a hazai gyepgazdálkodás mostohagyermekének számítanak, pedig telepítésük nem egyszer akár 8–10 évre szól. Jelentőségük egyre nagyobb az ökológiai gazdálkodásban, az őshonos állatfajok szabadtartásában pedig alapvető fontosságú. A kaszálók és a kettős hasznosítású rétek szerepe a takarmány-előállításban nélkülözhetetlen.

A jellemzően szárazabb fekvésű és kisebb hozamú legelők sokszor a hazai gyepgazdálkodás mostohagyermekének számítanak

A pázsitfüvek termesztési és hasznosíthatósági tulajdonságait főként takarmányozási értékük, bokrosodásuk és növekedésük/újrasarjadzási erélyük, valamint taposási és legeltetéstűrésük adja. Fontos, hogy a legeltetés vagy a kaszálás során figyeljünk a telepítés utáni évben az egyes növedékek vízigényére. A túllegeltetés és az intenzív használat egy esetleges tartósabb vízhiánnyal párosulva negatívan befolyásolja gyepeink élettartami kilátásait, azok hamarabb ritkulnak ki és gyomosodnak el. Sokan megfeledkeznek a telepítés utáni évek gyepápolási munkáiról. Az egyik kardinális pont a gyepek tápanyag-visszapótlása, a másik pedig a gyepszellőztetés. A legeltetéssel és a kaszálással jelentős mennyiségű tápanyagot viszünk le a területről, ezért nagyon fontos a gyepek megfelelő trágyázása. A legfontosabb hatóanyag átlagos viszonyok között a nitrogén.

A keverék összeállításánál a termőhely ökológiai adottságait, az adott állatfaj igényeit kell figyelembe venni

A pázsitfűfélék sajátos tulajdonsága a gyepnemezképződés. A bojtos gyökérzetben folyamatosan elhaló és újrafejlődő gyökerek egy sajátos réteget képeznek a feltalajban, ami a gyakori taposás (legeltetés, szálastakarmány-betakarítás műveletei) hatására a növényzet befülledését okozza. Ezért fontos művelet a gyepszellőztetés, amire ma már sok korszerű eszköz áll a rendelkezésünkre. A gyep boronálása, simítózása, a vakondtúrások elegyengetése szintén fontos művelete a fenntartó ápolásnak és okszerű gyepgazdálkodásnak.

A termőképességet és a minőséget a növényzet összetételén túl elsősorban a talaj tápanyag- és vízszolgáltató képessége határozza meg. Fontos a talaj tápanyagszintjének pontos ismerete, telepítés előtt a szakszerű talajmintavétel és a vizsgálati eredmények pontos kiértékelése. Ne felejtsük el, hogy a telepítés hosszú évekre szól, a költségeket érdemes ennek fényében szemlélni. A lényeg, hogy a komolyabb fagyokig a növények teljesen borítsák a területet, és megfelelő fenofázisban kezdjék meg az áttelelést.

Söjtöri Andor

A cikk eredetileg az Agrárágazat portálon jelent meg.

Megosztás itt: facebook
Megosztás

Kapcsolódó írások

Szezonális hírek

A kétmenetes aratás

A kétmenetes aratás a közelmúltig csekély jelentőséggel bírt. Rendre vágásból, kaszálásból és rendről aratásból áll a munkafolyamat. Napjainkban leggyakrabban az alternatív növények vetőmag-szaporításánál alkalmazzák. A pergésre hajlamos,

Elolvasom
Mustár virága
Szezonális hírek

A mustár termesztésének háttere

A mustár évszázadok óta közismert növény, széles körben használt fűszer és élelmiszeripari adalékanyag, népszerű zöldtrágyanövény. Sokkal nagyobb lehetőségeket rejt magában, mint amire jelenlegi vetésterülete enged

Elolvasom
Szezonális hírek

Alternatív növények

Ökológiai és társadalmi-gazdasági érdek a vetőmagtermesztés kiszélesítése Magyarország éghajlata az alternatív növények termesztésére kiválóan alkalmas, ráadásul a vetőmagtermesztés is nagy hagyományokkal rendelkezik hazánkban. Először is

Elolvasom
Szezonális hírek

Érdemes a vetőmagjáért termeszteni

A lucerna az egyik legértékesebb takarmánynövényünk A kékvirágú lucerna (Medicago sativa L.) évelő pillangósként fontos szerepet tölt be a tömegtakarmány-termelésben, de egyre nagyobb jelentőségre tesz szert

Elolvasom
Bíborhere virága
Szezonális hírek

A bíborhere termesztési tapasztalatai

Az egyik legértékesebb takarmánynövényünk az 1770-es években honosodott meg hazánkban, Tessedik Sámuelnek köszönhetően. Hamar elterjedt, mint alaptakarmány, mert szénaként, szenázsként, szilázsként, lisztként és pelletként egyaránt lehetséges a hasznosítása.

Elolvasom

Parkfű kategóriák

Szűrők

Kiszerelések

Kalkulátor használata:

Adja meg a füvesítendő terület szélességét és hosszúságát. A kalkulátor kiszámolja hány kilogramm parkfűmagra lesz szüksége.

Parkfű kategóriák

Szűrők

Kiszerelések

Parkfű kategóriák

Szűrők

Kiszerelések

Parkfű kategóriák

Szűrők

Kiszerelések

Parkfű kategóriák

Szűrők

Ebben a kategóriában nincsen elérhető szűrő.

Takarmánynövények
kategóriák

Szűrők

Ez a weboldal sütiket (cookie-kat) használ a jobb felhasználói élmény érdekében. További információkat erről itt olvashat.