A zöldtrágyák megfelelő kiválasztásánál több szempontot kell egyidejűleg figyelembe venni. Ezek közül a legfontosabb hármat gyűjtöttük össze, hogy segítsük az optimális választást. Érdemes végiggondolni, milyen vetésforgóba szeretnénk beilleszteni az adott keveréket. A második fontos kérdés, milyen talajjavító hatást szeretnénk elérni. A harmadik fő szempont, mennyi idő áll a rendelkezésünkre, mennyi ideig tudjuk a zöldtrágya növényeket a területen tartani.
A vetésforgó a növénytermesztésünk következő 3-5 évének átgondolt rendszere, ahol már nem csak a főnövények, hanem a köztesnövények megfelelő összetevőit és sorrendjét is meg kell terveznünk. A növény-egészségügyi és gyomszabályozási vonatkozások nagyon fontosak, a zöldtrágya keverékek ne tartalmazzanak olyan összetevőt, ami a főnövények szempontjából nehezen kezelhető gyomosodást, az utóveteményeknél betegséget okozhat, vagy polifág kártevők, kórokozók felszaporodását eredményezheti. Az egyik legismertebb példa, hogy azonos családba tartozó növények ne szerepeljenek fő és köztesvetésként ugyanazon táblában, repce előtt ne vessünk mustárt és olajretket. A helyes értelmezés fontos, mert gabona előtt az említett növények kiváló választásnak bizonyulnak.
A második kérdés, hogy az adott vetésforgón belül alkalmazott zöldtrágyázással milyen célt szeretnénk elérni. Az agrár-környezetgazdálkodási pályázat vállalásainak teljesítése önmagában nem cél, azokra inkább eszközként gondoljunk. A zöldtrágya keverékek segítenek a talaj humusztartalmának növelésében, a tápanyagkészlet gazdagításában, a talajerózió mérséklésében, a kedvező mikroklíma és talajszerkezet biztosításában, kártevőgyérítésben, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az egyre szeszélyesebbé és szárazabbá váló klímánkban a talajtakarás több előnnyel jár, mint hátránnyal.
A harmadik fő szempont, hogyan időzítsük a szakmailag optimálisan vetésforgóba illesztett zöldtrágya keveréket, hogy a legjobban hasznosulhasson és fejthesse ki kedvező hatását. A megfelelő vetésidővel sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat az utóvetemény talajmunkáinál, vetésénél, ill. gyomszabályozásánál. A túl korán vetett növények felmagzanak, gyomosíthatnak, túlzott méretük miatt szükségtelenül nehezíthetik a talajba dolgozást, terminálást. A túl korai vetés egy aszályos nyáron a vízháztartás további deficitjéhez vezethet, de helyes alkalmazása épp a párolgást fékezi a talajtakarás révén.
A szigorodó előírások, a romló pénzügyi környezet és a környezetvédelmi szigorítások miatt eddig is egyre nehezebb körülmények között kellett gazdálkodásunkat tervezni. A rekordmagas energia- és
A mezőgazdasági takarmányfű-keverékeket, köztük a kimondottan legelők vagy kaszálók telepítésére összeállított keverékeket, hasonlóan a többi pázsitfüvet és pillangóst tartalmazó keverékekhez, tavasszal és nyár végén is
A kétmenetes aratás a közelmúltig csekély jelentőséggel bírt. Rendre vágásból, kaszálásból és rendről aratásból áll a munkafolyamat. Napjainkban leggyakrabban az alternatív növények vetőmag-szaporításánál alkalmazzák. A pergésre hajlamos,
A mustár évszázadok óta közismert növény, széles körben használt fűszer és élelmiszeripari adalékanyag, népszerű zöldtrágyanövény. Sokkal nagyobb lehetőségeket rejt magában, mint amire jelenlegi vetésterülete enged
Ökológiai és társadalmi-gazdasági érdek a vetőmagtermesztés kiszélesítése Magyarország éghajlata az alternatív növények termesztésére kiválóan alkalmas, ráadásul a vetőmagtermesztés is nagy hagyományokkal rendelkezik hazánkban. Először is
A lucerna az egyik legértékesebb takarmánynövényünk A kékvirágú lucerna (Medicago sativa L.) évelő pillangósként fontos szerepet tölt be a tömegtakarmány-termelésben, de egyre nagyobb jelentőségre tesz szert
